Ulickaja, Ljudmila:

Daniel Stein, tolmács

Daniel Stein valóban hivatásos tolmács is volt, pl. a Gestapónál, aztán Izraelben idegenvezető, mégpedig a legjobbak közül való, s népszerűségének nemcsak soknyelvűsége volt az oka, hanem választott hazájának minden bokorig való ismerete, lenyűgöző előadása, egész magával ragadó személyisége. De tolmács volt Daniel a szó átvitt értelmében is: közvetített Isten és ember között, hívő és hitetlen között, arab és zsidó között, neofita és ortodox keresztény  között.A könyv egy csodálatos embernek, elmének állít emléket.
Lengyelországi zsidó családba született, magasba ívelő terveit 1939 eseményei áthúzták. Társaival gettó-lakó lesz, majd a 17 éves fiatalember megszervezi a szökést , így azok, akik vele tartanak megmenekülnek a tömegmészárlástól. A dokumentumszerű regény Daniel további életét kíséri végig levelek, interjúk, előadások szövege segítségével. Alakja valódi, könyvbeli élete valós tényeken alapul, neve fiktív.
A levelek hajdani gettólakók egymáshoz írt levelei, pl Ewa Manukjan Amerikában ismerkedik meg Esther Hantmann-nal, levélváltásaikból ismerjük meg Ewa születésének körülményeit, a gettóéletet, majd az erdei partizánok között, Csornaja Puscsán átélt szörnyűségeket. Ewa ott született, apjáról semmit nem tudott idáig, anyját, aki árvaházba adta gyűlöli. Őrá úgy emlékeznek, mint az újszülöttre, akit bundaujjban tartottak.
Avigdor, Daniel öccse beszél gyermekkorukról, arról, hogy az életben maradás reményében  hogyan kaptak Dieter ill. Wilfried nevet egy hagyományőrző zsidó családban. Mesél arról a döbbenetről, amikor 18 év után találkozik Daniellel, akit reverendában kereszttel a nyakában pillant meg.
A levelekből, magnófelvételekből lassan kibantakozik Daniel egyedülálló, merész és csodálatos terve, amelyet lassan-lassan meg is valósít: Izraelben, három világvallás szülőhelyén keresztény közösséget alapít, melynek bárki tagja lehet. Arra törekszik, hogy a vallások közötti ellenségeskedés helyett szeretetet, ételt, italt, jó szót adjon a hozzáfordulóknak.
Hamarosan csatlakozik hozzá, és asszisztense lesz Hilda, a német lány, végigkísérhetjük a közösség építkezéseit, Hilda szerelmét az arab-keresztény, házas Muszával, a közösség tagjainak sorsát és sorsfordulóit. A műben előforduló szereplők nehéz sorsú emberek,  térben és időben távol élnek egymástól, azonban sorsuk megismertével kiderül, hogy életük, gondolkodásuk Danielnek köszönhetően változott.
Tevékenysége, rendhagyó gondolkodása a vallásról hamarosan felkelti egyházi feletteseinek figyelmét, megróvást majd eltiltást kap, de mire a levél megérkezik, amelyben a szertartások tartásától az egyházi felügyelet eltiltja, Daniel már nincs az élők között. És nemcsak a hivatalos keresztény vallás képviselői támadják, de zsidók, arabok állandó támadásainak is van kitéve a békés kis keresztény közösség.Nehéz leírni, hogy Daniel egy modern szent volt, hiszen a képzeletünkben élő szentek nem ilyen derűsek, nagyvonalúak. Szellemiségéről az írónőre tett hatásáról így ír Ulickaja egyik levelében. ( Az, hogy a levél fiktív-e vagy sem, a gondolat szempontjából abszolut mellékes ): " A lelkemben érzem, hogy fontos leckét éltem végig Daniellel, és amikor igyekszem meghatározni, hogy mi az a fontos, amit megtudtam, az egész tanulság annyi, hogy tökéletesen mindegy, miben hisz az ember, csak az nem mindegy, hogyan viselkedik."