Homérosz:
Íliász
Az eposz címadója Ilion, azaz Trója, így az Íliász szó jelentése Ilionról szóló. Az ismertetést segítségül szánom azoknak, akiknek a részletes cselekmény felidézése segítségükre lehet, ezért a fejezetenkénti ismertetést választom. Valószínűleg kevés lesz ehhez a 900 szó és sok a 24 fejezet, így minden valószínűség szerint több részletben sikerül csak megjelentetni a mű ismertetését.
A nevezetes első sorok megjelölik a témát: Akhilleusz és Agamemnon haragja és annak következményei szolgálják az eposz témáját. A harag oka az, hogy Khrűszész pap lányát, Khrűszéiszt Agamemnon vonakodik visszaadni az apának, aki Apollón papja, holott mindenki érzi már Apollón rosszallását, mert dögvész pusztít az akhájok (görögök) között. Khrűszész hathatósabb segítséget két Apollóntól: az 9 napig nyílzáporral pusztítja a görögöket. A közfelháborodás hatására Agamemnon lemond a lányról, de cserébe Akhilleusz rabnőjét, Briszéiszt követeli magának. Most Akhilleusz érzi sértve magát, fájdalma, hogy közismerten rövidre szabott az élete, Agamemnon mégis megfosztotta a rövidéletűt rabnőjétől. Ő anyjától, Thetisztől kér segítséget, aki Zeuszt kéri: segítse a trójaiakat a görögökkel szemben.
Zeusz hamis álmot bocsát Agamemnonra, amelyben Nesztór azt tanácsolja, hogy támadják meg a trójaiakat korábbi elképzelésük ellenére. Agamemnon felettébb csodálkozik a tanácson, nem vállalja a felelősséget, ezért agyafúrt módon azt mondja vezéreinek, hogy reménytelennek látja Trója bevételét, ezért hogy ne ontsanak több vért, vonuljanak vissza görög honba. Azok felháborodnak, gyáva megfutamodásnak tartanák a visszavonulást. Főképp Odüsszeusz vérét hevíti a harci tűz: így végül is a vezérek mondják ki azt, amit Agamemnon az álom hatására akart: támadják meg azonnal Tróját. Kiadja a parancsot, felsorakoznak a görög hadak. Részletes seregszemle, azaz enumeráció következik kb. 250 soron keresztül. A trójaiakat Írisz figyelmezteti a veszélyre, így ők is hadrendbe állnak, s nem éri őket váratlanul a görögök támadása. Homérosz hasonló részletességgel mutatja be a trósz sereget is.
3. ének
A trójaiak haragszanak Pariszra, amiért ilyen nagy bajt hozott népére. Különösen Hektor haragszik. Parisz nem tartja magát felelősnek, hiszi, hogy az istenek játékszere volt. Felajánlja a trójaiaknak, hogy megküzd Menelaosszal, Helené férjével, így vetve véget a több mint kilenc éve tartó háborúnak. A küzdelemben Menelaosz győz, Aphrodité ködbe burkolta és kimenekítette Pariszt a csatatérről, egyenesen Helené ágyába.
4. ének
Zeusz biztatására egy trójai harcos megszegve az esküt, Menelaoszt célba veszi, el is találja, de az nem kap halálos sebet. Pallasz Athéné gyöngéden félreterelte a nyílvesszőt, így az okozott ugyan sérülést, de nem halálosat. Agamemnon meg akarja torolni az esküszegést és az öccsén esett sérelmet. Körbejárja harcosait, s hadba hívja őket. Megkezdődik az összecsapás, folyik vér mindkét táborban.
5. ének
Az istenek messzemenően beleavatkoznak a harcba. Aphrodité fiának, Aineisznek az életét menti meg, miközben ő maga is megsérül a csuklóján. A görög oldalon Diomédeszt mutatja be harc közben a szerző. A trójaiakat Árész is segíti, de Diomédesz Athéné segítségével őt is megsebesíti. Zeusz megunja az esztelen öldöklést, így figyelmezteti fiát, Árészt: „minden olümposzi isten közt legjobban utállak/ mindig a harc kedves neked és a viszály meg a dúlás/ mert anyád konok és iszonyú lelkét örökölted.” Hektor is hadba száll, a legnagyobb trójai hős.
6. ének
A csatában egymással szembekerül két hajdani jó barát, Diomédesz és a trójai Glaukosz. Nem emelnek kezet egymásra, barátságuk jeléül fegyvert cserélnek.
Otthon Hektor Pariszt figyelmezteti, aki méltatlanul távol marad a harctól, Helené „szoknyája” mellett múlatja az időt. Helené sincs megelégedve vele: ”hát legalább derekabb embernek hitvese volnék”. Hektor, a legvitézebb a trójaiak közt, elbúcsúzik szép feleségétől, Andromakhétól, és Asztüanaxtól, kicsiny fiától, aki szép, mint égen a csillag. Anromakhé Akhilleusztól óvja őt leginkább, hisz ő ölte meg apját és hét fiútestvérét. „És most Hektor, te vagy édesapám, te vagy édesanyám is és te a fivérem”. Mindketten sejtik a gyászos jövőt, Trója elestét és saját vesztüket.
7. ének
Ismét energiatakarékos megoldást választanak: Hektor hívja ki a legkülönb görögöt. Sorsot vetnek, mert Hektorral szemben ódzkodik kiállni mindenki: Aiászt vetette ki a sors. Összecsapnak, de egyik sem tudja legyőzni a másikat, elismerve a másik erejét, barátként válnak el. Ekkor Anténor ajánl fel békés lehetőséget: adják vissza Helenét, s akkor elvonulnak a görögök Trója falai alól. Párisz csak az elrablott kincseket adná vissza, megtoldva azokat sajátjával, de Helenét nem adja. A görögök felháborodottan visszautasítják az alkut. Fegyverszünetet kötnek, hogy halottaikat máglyán elégethessék.
8. ének
Zeusz megtiltja az isteneknek, hogy a görögöket segítsék. Köti őt a Thétisznek tett ígérete. Diomédész ismét bebizonyítja bátorságát, megmenti az agg Nesztort. Hektor bízva Zeusz támogatásában újult erővel öldököl. Agamemnonnak nincs már más reménye, csak az, hogy Zeusz teljesíti kérését: "hogy legalább mi magunk épen hazajussunk"
9. ének
Agamemnon komolyan gondolja, hogy feladja a Trója elleni küzdelmet. Tudja, hogy Zeusszal szemben esélytelen. Diomédész azonban gyávasággal vádolja, és társait további harcra buzdítja. Nesztór azt tanácsolja, hogy békítsék meg Akhilleuszt. Agammemnon hihetetlenül gazdagon ajándéktömeget adna a sértett harcosnak: három triposzt (háromlábú asztal), 10 talentum aranyat, 20 tálat, 12 paripát, 7 gyönyörű nőt, köztük a még általa érintetlen Briszéiszt, 20 trójai nőt, saját lányai közül az egyiket, végül három gazdag várost. Odüsszeusszal az élen követség keresi fel Akhilleuszt, aki visszautasítja az ajánlatot. Igazságtalansággal és kapzsisággal vádolja Agamemnont a hadizsákmány elosztásában.
10. ének
Hektor Zeusz segítségével iszonyú pusztítást visz végbe a görög hősök között, ”mert sosem láttam, mástól sem hallottam hírét,/ hogy van férfi, ki egymaga egy nap oly sokat árthat”. Agamemnon tanácsba hívja a vezéreit. Nesztór ötlete, hogy kémleljék ki a trójaiak helyzetét, terveit. Diomédész Odüsszeuszt választja társul. Ezalatt Hektor ugyanezt teszi: megbízza Dolónt, kémlelje ki a görögök hadállásait. Diomédészék azonban elfogják őt, sok mindent megtudnak tőle, majd Diomédész megöli őt. Ketten iszonyú pusztítást végeznek az alvó trójaiak közt. (Zrínyi a Szigeti veszedelemben megismétli ezt az epizódot). Zsákmányukat isteni ajándéknak nézi Nesztór. A sikeres hazatérésükért áldozatot mutatnak be Pallasznak.
11. ének
Ismét egymással szemben ál a két sereg, mint már 9 év óta számtalanszor: „” és valamint aratók egymással szembesietve/ vágnak erős rendet dúsgazdag férfiú földjén,/ árpát vagy búzát, s hullnak szaporán a kalászok”. A görögök legjobbjai vagy megsebesültek vagy, meghaltak. Maga Agamemnon is megsebesült a karján, és Odüsszeusz is majdnem odaveszett: ”mind körülötte/ jártak a trószok, akár rőtszőrű sakálok a dombon,/ agancsos sebesült szarvas közelében.” Akhilleusz is aggódva figyeli a fejleményeket, barátját, Patrokloszt küldi Nesztorhoz hírekért. Nesztor méltán neheztel a sértődött hősre, s azt javasolja Patroklosznak, hogy öltse magára Akhilleusz az öltözékét, s abban abban induljon harcolni, ezzel megtévesztve a trójaiakat.
12. ének
A trójaiak a görögök bástyáit támadják, meglehetősen eredményesen. A legkülönb most is Hektor: isteni segítséggel hajít ez hatalmas sziklát a kapura, amely beszakad a szikla erejétől.
13. ének
Poszeidon a görögök pártjára kel: megóvja őket a csúfos menekülés szégyenétől, és további harcra buzdítja őket, bár a trójaiak a Hektor ütötte résen behatoltak a görögök várába. A két Aiászt biztatja Poszeidon mint a legbátrabb harcosokat, akiket a többiek követnek majd. Reális részletekben gazdagon, mintegy 50 nevet említve, a szemtanú hitelességével írja le a hősök test test elleni összecsapását., &am
