Euripidész:
Médeia
 
A Kr.e. 431-ben született tragédia egy tetralógia első darabja, amely bemutatásakor, valószínűleg sokkoló témája miatt, nem nyerte el az athéni közönség tetszését. A tetralóga többi része elveszett. A főszereplő Médeia, ázsiai királylány, aki hazájában megöli öccsét, csakhogy Iászont, az aranygyapjúért küzdő szépséges argonautát követhesse Korinthoszba. Ott Kreon, a király befogadta őket, és két gyermekükkel eddig úgy tűnik, boldogan éltek.
A dajka és a nevelő beszélgetéséből körvonalazódik a családot fenyegető tragédia, melyet a színre lépő Médeia szenvedélyesen meg is fogalmaz. Iászon elhagyni készül őt és két fiát. Kreon leányáért. Megalázottság és féltékenység gyötri Médeiát, jajszavától hangos a palota, amikor megjelenik Kreon, (aki itt nem azonos a thébai mondakör Kreonjával), és Médeia kínját azzal tetézi, hogy a nőt és gyermekeit száműzi. Médeia egyetlen napnyi maradásért esdekel, s bár Kreon érzi, hogy nem kellene engednie, mégis megszánja a nőt. Fél ugyanis Médeiától, és félti lányát is Médeia barbár szenvedélyétől: ki tudja, mire képes esztelen dühében a megcsalt, megalázott asszony.
Iászon próbálja csillapítani feleségét, s azzal hitegeti, hogy döntése a családja érdekében történt, hogy gyermekeik sorsa mint királyi rokonoknak, biztosítva legyen Korinthoszban.
Az udvarban tartózkodik Aigeiusz, athéni király is, akit a gyermektelenség kínja gyötör. Médeia cserét ajánl fel neki: Ázsiából hozott tudásával hozzásegíti a királyt a gyermeknemzéshez, cserébe azt kéri, hogy az saját hazájában biztosítson menedéket neki, és soha, semmilyen körülmények között ne adja ki őt üldözőinek. Aigeusz alkut köt Médeiával, s mint máshonnan tudjuk, hamarosan fiúgyermeke (Thészeusz ) születik.
Médeia borzalmas bosszút eszel ki: el fogja pusztítani a szép királylányt és apját, s hogy férjének mindennél nagyobb szenvedést okozzon, saját gyermekeit is. Ez az egyetlen vágy mozgatja: éljen át Iászon is olyan mély fájdalmat, mint ő. Férjét kéri, hogy eszközölje ki gyermekei számára a Korinthoszban maradás lehetőségét Kreonnál, s a kérésben van is logika, fiai jövőjét itt látja biztosítva. Iászon nem gyanakszik, Kreon annál inkább. Nagyon rosszat sejt, de nem képes átlátni Médeia tervein. Beleegyezik Médeia kérésébe, aki csodás ajándékkal szeretné megköszönni a gesztust: gyönyörű peploszt küld fiaival a királylánynak, előtte azonban szörnyű méreggel itatta át a finom kelmét. A királylány nem tud ellenállni a szép ajándéknak, s felpróbálja azt. A méreggel átitatott peplosz és korona ráég a lányra, húsába mar, iszonyú fájdalmat okozva. A jajgató királylány segítségére siet apja, de amint hozzáér a méreggel átitatott anyaghoz, az őt is elpusztítja. E kettős halál Médeia bosszúszomját még nem oltja: hossza tusa után palotája termeiben leszúrja két kicsiny gyermekét, azok hiába könyörögnek életükért.
Médeia elérte célját, férjének olyan fájdalmat okozott, amit az soha hever ki. Nem engedi, hogy férje elbúcsúzzon a kis tetemektől, megsimogassa kis testüket, eltemesse őket. Médeia is megszenvedi a maga kínját, hisz fiait forrón szerette. Bár várja őt az Aigeusz nyújtotta menedék, csak fizikai teste talál nyugalomra, lelke soha senkitől nem kap menedéket.