Bertolt Brecht:

A kaukázusi krétakör

Fordította: Garai Gábor

A dráma keretes szerkezetű, a keret a szovjet időkben, a hitleri csapatok elvonulása után játszódik Grúziában. Két falu lakosai vitatkoznak egy völgy tulajdonjogán. Az egyik falu lakói elhagyták a völgyet, kecskéikkel elmenekültek a harcok elől, a másik falu lakói gyümölcsös telepítését tervezik ugyanott. A két falu lakóinak vitáját egy színjátszó társulat előadása szakítja meg, melyből a lakók megtudják az igazságos döntést. Az énekes kezdi az előadást, akinek a továbbiakban is jelentős szerepe lesz: az idő múlását, az átélt nehézségeket énekli meg.

A történet címe: A krétakör. Grúzia nagyhercegének, és így Georgi Abasvili kormányzónak  hatalmát is megdöntik húsvét napján.  Uralkodásuk alatt a nyomor, igazságtalanság vált Grúziában uralkodóvá. A kormányzó és családja hogy életüket mentse, fejvesztve menekülne. A kormányzónak ez nem sikerül, a lázadók lefejezik, de feleségének még a legkedvesebb ruháit is sikerül összecsomagolnia és magával vinnie. A nagy kapkodásban kicsiny gyermekéről, a kétéves Micheilről megfeledkezik. Gruse, a szolgálólány veszi a fiúcskát magához, és megpróbálja a veszélyessé váló palotából kimenekíteni. Arra még marad ideje, hogy Szimon Csacsava katona leánykérésére igent mondjon.

Megkezdődik Gruse vesszőfutása: a háborús Grúziában még egyedül is nehéz menedéket találni, nemhogy egy gyermekkel, akire egy hadseregnyi katona vadászik. A fiúcska ugyanis a megölt kormányzó törvényes örököse, így nagy veszélyt jelent a lázadók számára. A menekülő Grusénak meg kell küzdenie az emberek kíméletlenségével, rosszindulatával, kapzsiságával. Önmagát nem kímélve törekszik a gyermeket biztonságba helyezni. Tejet csak csillagászati összegért kap a fiúcskának, de kifizeti az árát. Amikor úgy néz ki, hogy kocsival folytathatják útjukat, az előkelő asszonyságok feljelentik, amikor rájönnek, hogy a dolgos Gruse nem lehet nemesasszony. Egyre közelebb vannak üldözőik. Egy parasztasszonytól remél segítséget, kéri őt, hogy az asszony vallja sajátjának a gyereket, de az asszony nem teszi ezt meg. Gruse csak úgy tud tovább menekülni  Micheillel, hogy leüti az őt üldöző vérteskatonát. Folytatják tovább a menekülést, Gruse átkel a gyerekkel egy olyan palló-hídon, amin rajta kívül emberfia nem kelne át. Abban bízik, hogy testvérénél talál majd menedéket, annak felesége azonban csak szavaiban ájtatos, tettei önzők. Gruse nem mondhatja el, hogy a gyermek a kormányzó fia, hiszen mindenkire bajt hozna ezzel, leginkább a fiúcskára. Ezért azt hazudja testvérének és sógornőjének, hogy sajátja a kisfiú. Fáznak és éheznek a hitvány kamrácskában, de így sincs maradásuk. Aniko, a sógornő nem tűrhet a házában ilyen erkölcstelen nőszemélyt, mint Gruse, akiről azt hiszi, hogy saját, törvénytelen gyermekét dugdossa. Azt találja hát ki, hogy Gruse menjen férjhez egy falujabeli haldokló férfihoz. Gruse nem tehet mást, ha meg akarja menteni a gyermeket, férjhez kell mennie. Megtartják a lakodalmat, együtt a halotti torral, amikor megérkeznek a legújabb hírek: a lázadókat leverték, újra a kormányzó emberei kerülnek a hatalomra. A haldokló férj Gruse megrökönyödésére „feltámad”, miután a hadkötelezettség veszélye elmúlt, s követeli férji jogait. Ekkor érkezik meg Szimon is, akinek Gruse nem tud elfogadható magyarázatot adni sem a gyermek, sem a férj létezésére. De a béke, ill. a hatalom visszavétele azzal is jár, hogy a gyermeket szülőanyja szeretné visszakapni. Az asszony azt állítja, hogy Gruse ellopta, rossz ruhákban járatja, és nem a származásának megfelelően neveli. Bírósági tárgyalás dönt arról, hogy kit illet a gyermek.

Acdak hajdani bűnözőből lett a véletlen folytán bíróvá, s ez a tény mintegy bizonyítja az adott a hely és idő káoszát. Acdak lefizethető, iszákos, de ítéleteivel mindig az elesetteket, kisemmizetteket juttatja igazsághoz. Az akasztófa alól menekült meg  és lett bíró. Hozzá kerül Natela Abasvili ügye, aki követeli a gyermeket a szülőanya jogán. Gruse pedig már magáénak érzi a gyermeket az átélt közös szenvedések okán. Acdak tárgyalása  Gruse számára nem kecsegtet sikerrel. Acdak hagyja magát megvesztegetni Natela Abasvilitől, Gruséval gorombán beszél, a köztük lévő párbeszéd durva vitává fajul. Végül elérkezik a tárgyalás döntő pontja: Acdak egy krétakört rajzoltat, amelybe a fiúcskát állíttatja. Az ítélete így hangzik: amelyik nő erősebben húzza a gyereket, annyira erősen, hogy ki tudja húzni a körből, az a gyermek anyja. Kétszer megismétlik a próbát, Gruse mindkét esetben elengedi a gyermeket. Acdak kérdésére azért, mert nem akar neki fájdalmat okozni. A bíró  Grusénak ítéli a gyermeket. A tárgyalás közben egy öreg házaspár kérte a házassága felbontását, amit  Acdak nem bont fel, helyette Grusét választja el férjétől. Így Szimon és Gruse törvényesen összeházasodhat.

Az énekes szavaival fejeződik be a történet, amely visszakanyarodik a két kolhoz problémájához: azé a falué a völgy, amelyik gyümölccsel ülteti be, nem pedig azé, amelyik törvényesen birtokolná.

„Hogy minden azoké legyen itt, akik bánni tudnak véle,

A gyermek az anya-szívűeké, hogy fölnevelődjön,

A kocsi a derék kocsisoké, hogy sebesen szaladjon,

S a völgy azoké, akik öntözik, hogy gyümölcsöt teremjen. „