Őszentsége, a dalai láma:

Ősi bölcsesség, modern világ

Őszentsége kötete minden időben aktuális, de nemrégiben tett magyarországi látogatása felkeltette azok figyelmét is, akik idáig nem kerültek közelebbi kapcsolatba a buddhizmus tanításaival. A kötetet súlyos gondolatai miatt nem lehet a hagyományos módon ismertetni, így hadd álljon itt a mintegy 200 oldalas könyv tanításai közül néhány fontos (mindegyik az), olyanok, amelyek élhetővé teszik mindennapjainkat. E tanítások közül nem egy Őszentsége személyes belső harcának és fejlődésének eredményeként szerepel a könyvben. A tanítás középpontjában az egyéni boldogság elérése, a lelki béke megteremtése, az ehhez vezető hosszú, küzdelmes út áll.

Az önmérséklet erkölcse c. fejezet az elme fegyelmezését tanítja meg, mert hogy gondolataink kordában tartása az első lépés az áhított lelki béke eléréséhez.  Gondolatainkat elefánthoz hasonlítja, hiszen gondolataink is féktelenek, veszélyesek, ha nem tudjuk kordában tartani őket, akárcsak az elefántok. Az erkölcsbe, a törvénybe ütköző magatartás okai minden esetben a féktelenül tomboló gondolatok, melyek negatív érzelmeket (gyűlöletet, irigységet, félelmet, féltékenységet) keltenek. Negatív gondolataink bár másra irányulnak, nekünk magunknak is szenvedést okoznak. Szokássá kell válnia a negatív gondolatok közömbösítésének. Ez nem az elfojtásukat jelenti, hisz Freud óta tudjuk, hogy az elfojtott érzelmek milyen pusztító hatásúak, hanem ezek racionális felülvizsgálatát, annak a kérdésnek a feltevését, hogy használ-e nekem pl. a harag, az indulat, a gyűlölet. Ezekkel az érzésekkel vagy ezek nélkül vagyok-e boldogabb. A boldogságot a lelki béke jelenti, ez csak társas kapcsolatainkban alakul ki, negatív gondolataink pont ezeket a kapcsolatokat teszik tönkre. Az erős indulatok tehát egyenesen lehetetlenné teszik vágyott célunk elérését.

Az erény erkölcse c. fejezet a lelki fejlődés következő lépését tanítja. Ez a türelem képességének kifejlesztése. A provokáló helyzetnek más szemszögből való érzékelése. A türelem képessége megakadályoz az agresszív reakcióban. A türelem adja meg a lehetőségét annak, hogy képesek legyünk csupán a cselekedetre, a szavakra koncentrálni, és nem azonosítjuk ezeket a személlyel, akitől származnak. Segít, ha a türelmet célnak tekintjük, a megpróbáltatásokat pedig a türelem eléréséhez vezető útnak. Fontos leszoknunk az én-központúságról, annál is inkább, mert a valódi boldogságot mások iránti törődés során éljük át. Ez eltereli a figyelmet önmagunkról, növeli önbizalmunkat és csökkenti szorongásainkat.

Tagadhatatlan, hogy időnként úgy érezzük, további életünk kilátástalan. Őszentsége tanácsa az, hogy ilyenkor készítsünk leltárt, gyűjtsük össze életünk legapróbb eredményeit. Rájövünk, milyen gazdagok is vagyunk.

Nem tétlenségre, nem passzivitásra tanít Őszentsége, hanem arra, hogy felismerjük, mikor kell és mikor nem szabad cselekednünk.

Praktikus tanácsa, hogy szokásunkká tegyük a mások javára való cselekvést, ezt minden reggel tudatosítsuk magunkban.

Nem elég megszabadulnunk negatív érzéseinktől, ki kell munkálnunk ezek pozitív párját: az irigység helyett a nagylelkűséget, a tunyaság helyett a tettrekészséget, a harag helyett a derűt, stb.

Az együttérzés erkölcse c. fejezet az együttérzés képességének a kifejlesztését taglalja. Ennek különböző fokozatai vannak a szánalomtól egészen mások szenvedésének maximális átéléséig. A közvetlen cél a részrehajlás érzésének legyőzése. Együttérzésünket ne csak családtagjaink, barátaink érezzék, hanem minden teremtmény, mert mindenikük érző, szenvedő lény.

Szót ejt Őszentsége a szenvedéshez való viszonyról is, miután tagadhatatlan, hogy szenvedés gyötri az emberiséget kortól, nemtől, anyagi helyzettől függetlenül. A szenvedések két alaptípusát különbözteti meg: vannak elkerülhető (háború, bűnözés okozta szenvedés) és elkerülhetetlen (betegség, fájdalom, halál) fajtái. Sántivádát, az indiai szentet idézi, aki szerint, ha megszüntethető a szenvedés kiváltója, akkor minden erőnkkel lássunk a megoldáshoz. Ha nem szüntethető meg (pl.: haláleset),  akkor a bölcs belenyugvás a legkevésbé káros magatartás.

A további fejezetek ismertetésére nincs már lehetőség, csak címüket idézem: A tisztánlátás szükségessége, Erkölcs és társadalom, Erkölcs és elkötelezettség. A kötelezettségvállalás szintjei, stb.