Shakespeare:

A velencei kalmár

Fordította: Vas István 

Antoniot szomorúság gyötri, abból a fajtából, aminek nem tudni okát. Nem szegény, de nem is nyugodt. Hajói minden vagyonával különböző tengereken  kereskednek. Barátai próbálják felvidítani, sikertelenül. Nem sikerül mosolyt csalnia Bassanionak sem Antonio arcára, de ennek a búnak legalább tudható az oka: Bassanionak 3000 dukátra lenne szüksége. Antoniotól, jó szívű barátjától szeretne kérni, de Antonio pillanatnyilag nem adhat pénzt . Vagyona a hajóinak rakományában van. Bassaniónak egy hölgy, Portia megnyeréséhez kellene a pénz. Antonio felajánlja, hogy kezességet vállal Bassanióért, így próbáljon meg pénzt szerezni a hirhedt uzsorástól, Shylocktól.

Antonio és  Bassanio  felkeresik az uzsorást. Shylock régóta gyűlöli Antoniot, amiért az több ízben megrótta uzsoraszedésért. Gyűlöli még azért is, mert Antonio keresztény, míg Shylock zsidó. Bassanionak 3000 dukátra van szüksége 3 hónapra.  Shylock kárörvendve mondja Antonionak, hogy lám, rászorul arra, akit egykor kutyának nevezett, megvetett és leköpött. Antonio büszkén mondja, hogy úgy adjon kölcsön neki, mint ellenségének. Shylock bánatpénzül, ha nem tudná Antonio 3 hónap múlva a pénzt visszafizetni, nem pénzt kér, hanem azt, hogy egy fontnyit kivághasson Antonio testéből, pontosan szívtájékából. Antonio biztos hajóinak visszatérésében, ezért nyugodtam megköti az egyezséget.

Jessica, Shylock lánya megtagadja apja lelkével a rokonságot, keresztény feleség szeretne lenni, mégpedig Bassanio barátjába, Lorenzóba szerelmes. Némi készpénzzel meg is szökik, apródruhába öltözve Lorenzó apródjaként követi szerelmét.

Mikor Shylock észreveszi lánya szökését és vagyonának megkurtítását, haját tépi, látná inkább holtan a lányát, csak az elveszett ékszerek lennének meg.

Bassanio, miután Antonio áldozatkészségével pénzhez jutott, ajándékokkal gazdagon megrakodva kíséretévek elindul Belmontba, hogy Portia kezét megszerezze. Portiát köti apjának végrendelete, amely szerint ahhoz mehet a lány feleségül, aki az arany, az ezüst és az ólom ládika közül a helyeset választja, azt amelyikben Portia képmása van. A választást megkönnyíti ill. megnehezíti a ládikákhoz tartozó felirat. Portiánál épp a második kérő vallott kudarcot: az első az arany ládikát választotta, melynek felirata így szólt: Bennem nyered el azt, amit sokan kívánnak! A ládában halálfej volt, Portia képe helyett. A második kérő az ezüst ládikát választotta, melynek felirata így szólt: Bennem választod azt, amit megérdemelsz.” Ebben a ládikában egy bolond képe volt. Mindkét kérő kudarcot vallott a választásával, szomorúan elkullogtak hát. Bassanio habozás nélkül az ólom ládikát választotta, benne megtalálta Portia képét, és a boldogságot jelentő lehetőséget, a lány kezének elnyerésére. A ládika felirata ez volt: „ Engem választ, aki mindent kockára tesz. ” Portia is örült, mert minden vágya az volt, hogy Bassanio legyen a férje. Bassanio szolgája pedig Nerissába szeretett bele, Portia komornájába.

A boldogságot Salerio érkezése zavarja meg, aki az Antoniot ért katasztrófáról hozott hírt. Antonio hajói elsüllyedtek, és Shylock tűzön-vízen keresztül be akarja hajtani a zálogot: egy fontot Antonio szívtájékából. Antonio ismeri Shylock könyörtelenségét, így hát felkészült a halálra. Shylock engesztelhetetlen gyűlöletének oka az, hogy Antonio sokszor kifizette azok tartozását, akiket Shylock uzsorája szorongatott. Antonio Bassanionak sok boldogságot kíván, és halála előtt szeretné őt látni. Portia azonnal kifizetné e remek ember tartozását, sőt, annak többszörösét is.

Portia az időközben arrajáró Lorenzóra és szolgájára, a férfiruhás Jessicára ( Shylock szökött lánya ) bízza házának irányítását, azt füllentve, hogy míg férje távol van, hogy Antoniotól búcsút vegyen, ő addig Nerissával egy közeli kolostorban imádkozik. Valódi tervük az, hogy férfiruhában követik férjeiket.

Antonio ügye a dózse elé került. Antonio inkább a halált választja, semmint könyörögjön Shylocknak. Az uzsorás a dózse kérésére sem áll el szerzett jogától:  követeli  Antino húsából az egy fontot. Miután Shylock hajlíthatatlan, egy fiatal jogtudós, Balthasar segítségét kérik. Mikor belép, akkor  derül ki, de csak az olvasó és a néző számára, hogy Balthasar nem más, mint Portia.

Balthasar megnyeri Shylock bizalmát azzal, hogy igazat ad neki. Az uzsorás egy új Dánielt lát benne.  Jogosnak ítéli a szerződésben foglaltakat, az a kikötése csupán, hogy egyetlen csepp vér se folyjon, s a kimetszett húsdarab egyetlen grammal sem lehetet se több se kevesebb egy fontnál, miután ez a szerződésben nincs benne. Ha mégsem képes betartani a feltételeket, akkor a vagyonával felel az uzsorás. Shylock, mikor megsejti, hogy vagyona veszélyben forog, azonnal visszakozna, de most Balhasar nem enged. Sőt, kilátásba helyezi Shylock halálbüntetését is, mivel Velencében idegen létére egy velencei polgár életét veszélyeztette. ( Antonioét ) Shylock könyörgésére megenyhül Balthasar, aki meghagyja az uzsorás életét, de vagyonának elkobzását javasolja. A vagyon fele Velence kormányáé lesz, a másik felével Antonio rendelkezhet. Antonio el is fogadja a fél vagyont, azzal a kikötéssel, hogy azt kezeli, majd Jessica és férje tulajdonába megy át Shylock halála után. Mindenki megnyugodott a bölcs ítéletben, csak Bassalino érzi adósnak magát Balthasárral szemben, akiben nem ismerte fel a feleségét. Az ifjú jogtudós nem fogad el pénzt,  csupán a Bassalino ujján lévő gyűrűt kéri. Bassalino vonakodik, de mérlegre teszi a feleségének tett ígéretét és barátjának megmentett életét, s végül odaadja a gyűrűt.

Portia házához lassan megérkeznek a távollévők. Először a gyűrűk ügyét kell tisztázni, s ezután következik Portia és Nerissa önleleplezése. Az asszonyok még megtréfálják férjeiket, azt mondva nekik, hogy együtt háltak azzal, akihez a gyűrű került, majd bevallják, hogy az írnok és a jogtudós ők voltak, így ha akartak volna sem alhattak volna önmaguk nélkül. Antonio számára érkezett egy jó hír, három hajója gazdagon megrakodva befutott a kikötőbe, Jessica és Lorenzo pedig a dúsgazdag apa halála után örökölni fog.