Vajda Miklós:

Anyakép, amerikai keretben

Klasszikusan erős, meghatározó anya-fiú kapcsolat a témája Vajda Miklós anya-könyvének. A könyv végéhez csatolt levéltári dokumentumok igazolják azt a sejtést, hogy a regény nélkülözi a fikciót, bár nem dokumentumregény, annál sokkal személyesebb, líraibb, mívesebb stílusú.

Arisztokrata származású édesanyjának állít emléket Vajda Miklós. Több keretben is bemutatja őt: látjuk ünnepelt szépasszonyként, Bajor Gizi barátnőjeként, boldogtalan kisasszonyként erdélyi birtokukon, trafikos ill. presszótulajdonosként, koholt vád alapján bebörtönözött asszonyként, amerikai bevándorlóként, szektatagként, erősen sminkelt, halálra készülődő, öregotthon lakóként.

Mindegyik „keretben” erős tartással bíró asszony alakja bontakozik ki, aki gyarlóságait is gráciával ismeri el, akit soha nem volt képes beszennyezni mégannyi szenny sem. Sudár alakja, kifogástalan megjelenése tiszteletet parancsoló volt, isten tudja hol tanult bölcsessége, intelligenciája irigylésre méltó. Az elkényeztetett nagyúri dáma bakancsban rótta a romos pesti utcákat, hogy bujkáló zsidó férjének ételt csempésszen, a főzéshez nem konyító arisztokrata asszony pedig megtanul New Yorkban tortát sütni, s ezzel keres pénzt. Így támogatja Magyarországon maradt rokonait. Finom vonásokkal, nagy - nagy szeretettel rajzolja meg édesanyja képét Vajda Miklós, emlékeibe vésődött mozdulatokat, személyes tárgyakat felidézve. Csak személyes élmények szolgáltatják a mű anyagát, hallott történetekre, mások elbeszélésére alig támaszkodik az író. Így szinte rejtélyes homályban maradnak az anya börtönévei, néhány utalás sejteti a megaláztatást, fizikai gyötrelmet. Ez a szemérmes hallgatás is az anya személyiségét dicséri.

Az imádott anya mellett a színháztörténet legnagyobb alakjának is méltó emléket állít: Vajda Miklós keresztanyja Bajor Gizi volt. Az ő helytállását, emberségét kommentár nélkül közli azokkal a levéltári dokumentumokkal, amelyekkel a nagyasszony megpróbálta barátnőjét kiszabadítani a börtönből. A háttérből félelmetes világ sejlik fel: a koholt vádak lehetőségének abszurd világa. Az 1950-es évek Magyarországa.